A Város születik vol.2. állandó kiállítás digitális katalógusa

Az állandó kiállítás terei Martfű történetét mutatják be az 1940-es évektől a rendszerváltásig. A 19. század végi előzményekre is kitekintve tanúi lehetünk, hogyan hatott egy külföldi iparvállalat „Martfű-puszta” gazdasági és társadalmi fejlődésére, hogyan lett Martfű önálló település, majd a 70-es években a térség legkorszerűbb városa.  A város fejlődése elválaszthatatlan a cipőgyár fejlődésétől, tanúi lehetünk az államosításnak, az új logó fejlesztésének, a bolthálózat kialakulásának és a szociális-kulturális fejlesztéseknek.A tárlat célja a történelmi folyamatok bemutatása mellett az, hogy a látogatók belelássanak a cipőgyári munkások mindennapjaiba, a munka melletti sportolási, szórakozási lehetőségekbe.

Az első teremben a kézi és gépi cipőgyártás eszközeit tanulmányozhatjuk az archív reklámok, martfűi dokumentum- és kisfilmek mellett. A második terem a várostervezés és -építés idejét, az ún. Bata-korszakot mutatja be, a tervek mögötti funkcionalista-futurista elvekkel, típusépületekkel, a háború alatti megvalósítással és az egyre növekvő gyárvárossal.Nagy érték a harmadik teremben az eredeti Tisza neon reklámtábla, mely az új logó-új marketing-új típusú cipők és rohamos fejlődés időszakát reprezentálja a munkások korra jellemző elismeréseivel. Az utolsó teremben a Tisza Cipő martfűi mintaboltjának árubemutató falát rekonstruálták, itt állítva ki azokat a cipőket, melyek újabb változatát mai is oly nagy szeretettel viselik a fiatalok, és amelyekre a 40-60 éves generáció oly szívesen emlékszik vissza. A város fejlődését segítő növényolajgyár és sörgyár működésnek bemutatása is itt kapott helyet.

 2016-ban adták át a közérdekű muzeális gyűjteményként működő Martfűi Hely- és Ipartörténeti Gyűjtemény új állandó kiállítását. Ennek címe utal a Bata-korszakra koncentráló Város születik kiállításra és tartalmazza is annak egy-egy fontos elemét, egykori tablói most a kiállításhoz vezető folyosót díszítik. A kiállítás létrehozásában közreműködött Aranyos Sándor, Gere Péter, Hugyecsek Balázs és Eiler Zita./