The town is born vol.2 digital catalogue of the permanent exhibition
mart map- Let’s go on an adventure!
MARTFŰ VÁROSI MŰVELŐDÉSI KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR
Martfű gazdag kulturális életének kiemelt helyszíne a Martfű Városi Művelődési Központ és Könyvtár. Az egykori Tisza Cipőgyár művelődési központját 1961-ben adták át, mára kívül-belül megújult, modern terekkel várja látogatóit. Az épületben működik a Városi Könyvtár gyermek, felnőtt olvasó és szakirodalmi részleggel. A több mint 400 férőhelyes színházterem a CineMartfű filmvetítései mellett rendszeresen ad helyet színházi, stand up és ismeretterjesztő előadásoknak, de ünnepi megemlékezéseinknek is méltó teret ad.
https://martfumuvhaz.hu/; https://konyvtar.martfumuvhaz.hu/; https://cinemartfu.hu/
A Művelődési Központ fenntartásában működik a Martfűi Hely- és Ipartörténeti Gyűjtemény, melynek állandó kiállítása a város és a cipőgyár fejlődésének párhuzamait mutatja be: Város születik vol.2. Múzeumpedagógiai foglalkozásokkal, retro rendezvényekkel népszerűsíti a város történelmét és hozza vissza a Tisza Cipő nosztalgiáját.
https://muzeum.martfumuvhaz.hu/ Elérhetőség: martfugyujtemeny@gmail.com
A Pécskői Család Alföldi Kerámiagyűjteménye
Martfűn nincsenek tájházak, fiatal, modern iparvárosként nincsenek komoly néprajzi hagyományok. Mégis fontos, hogy a hagyományos magyar népi életmód eszközeivel, bútoraival, a magyar népi díszítőmotívumok világával megismertessük a felnövekvő generációkat. A Művelődési Központ gondozásában látogatható kiállítást a Pécskői család által gyűjtött alföldi kerámiákból és népi használati eszközökből állítottuk össze.
https://muzeum.martfumuvhaz.hu/pecskoi-gyujtemeny/
Cím: 5435 Martfű, Mártírok út 1.
Elérhetőség: 0656450146, https://martfumuvhaz.hu/
BATA-SZOBOR
Jan Antonin Bat’a, a cseh Bata cég vezetője 1940-ben gyár és város építésbe kezdett Martfűn. Futurisztikus, funkcionalista típustervek szerint épült fel bauhaus stílusban a kétemeletes cipőgyári épület, az A-gyár és a szobor körül a Bata-lakótelep egyemeletes, téglából épített lakóházai bevezetett vízzel, villannyal. Gazdag tervei nagy részét a második világháború meghiúsította (villamos, repülőtér, kikötő), mégis ő indította el az egykori tanyaközpont várossá fejlődését, ő alapozta meg városunk mai, modern arculatát. Szobrát Gyurcsek Ferenc Munkácsy-díjas szobrászművész készítette.
Bővebb információ: Hely- és Ipartörténeti Gyűjtemény állandó kiállítása (Mártírok út 1.)
KÉZMŰVESHÁZ
A martfűi kézműves házban mézeskalács készítő nyitott műhely, foglalkoztató terem és tiszazugi tisztaszoba kiállítás látogatható egy helyen. 2012 óta képviseli Martfűn a népi kismesterségeket, összefogja a kézműveseket, a Művelődési Központtal együttműködve rendezvényeken népszerűsíti a magyar hagyományokat. A foglalkozások és népi játszóházak mellett hon- és népismereti órákra is fogad csoportokat. Az épület és a benne folyó szakmai munka kiérdemelte a „Népi kézműves örökség helyszín” címet.
Az épület egykor munkaügyi központ volt, a szocreál külső ezt tükrözi, de bent különleges világ vár finom illatokkal.
Szakmai vezető: Juhászné Hidvégi Edit
Elérhetőség: 5435 Martfű Gesztenye sor 1/c.; , 06306177460;
A-GYÁR
A Tisza Ipartelep elsőként, 1942-re felépített, kétemeletes gyárépülete Magyarországon egyedülálló, de a világban számos Bata-gyárépülettel rokon típusépület. Bauhaus stílusú, henger alakú oszlopain nyugvó betonkoszorú tartja az épület súlyát, így nagy csarnokokat tudtak kialakítani a cipőgyártásnál alkalmazott futószalagok, ún. „körök” számára. Vízszintes ablaksorai sok természetes fénnyel segítették a munkafolyamatok elvégzését. Az épület alatt légoltalmi pince húzódik, melyet az 1944-es bombázások alatt többször is használni kellett. A földszinten működött egykor a szabászat, az első emeleten a tüzöde, míg a második emeleten az aljakör műhelyei kaptak helyet.
Az épület ma raktárként funkcionál.
Bővebb információ: Hely- és Ipartörténeti Gyűjtemény állandó kiállítása (Mártírok út 1.)
MARTFŰI REFORMÁTUS TEMPLOM
A Martfűi Református templom építése 1996-ban fejeződött be, és ez év július 27-én szentelte fel Főtiszteletű dr. Kocsis Elemér református püspök. A templom tervezője Kálmán Ernő debreceni építész. A modern építészeti elemeket hordozó templom különlegessége, hogy a torony motívuma ég felé tartott imádkozó kezet formáz. Az építész a Szentírásból merített ihletet a Királyok I. könyve 8. részének 22-23. verséből, ahol Salamon templomszentelési imádságát olvashatjuk: „Azután odaállt Salamon az ÚR oltára elé, szemben Izráel egész gyülekezetével, kezeit az ég felé tárta, és ezt mondta: Uram, Izráel Istene! Nincs hozzád hasonló Isten sem fent az égben, sem lent a földön!” Ahogyan egykoron Salamon az ég felé emelte kezeit imádságban, úgy emelkedik fel a református templom tornya ma is az ég felé.
Az imádkozó kezek között pedig helyet kapott a 430 kg-os harang is, melyet 1996. május 22-én családias ünnepség keretein belül helyeztek a toronyba. A harangot Gombos Miklós harangöntő mester készíttette Őrbottyánban. 1995 májusában egy 30 fős svájci delegáció érkezett Andreas Hess a „Heks” svájci segélyszervezet elnökével az élen, akik nagy segítséget nyújtottak az építkezés folytatásában. Jelmondatuk ez volt: „Aki épít, az reményben él.”
A hangsúlyos torony alatti bejárat után a templomtérbe lép az ember, ami egy központi rész. Innen nyílik a bejárattal szemben a gyülekezeti terem és karzat. A szószék mögött – mely szembe fordul a gyülekezettel - található a lelkészi hivatal, mely összeköti a kétszintes lelkészlakást (parókia) a templommal. A templomnak érdekessége még az is, hogyha madártávlatból figyeljük, akkor a gyülekezeti terem és a templomtér egy keresztet formáz meg. Mára több mint száz egyházfenntartója van a gyülekezetnek, akik aktívan vesznek részt a templomi életben. Rendszeres a hitoktatás a helyi általános iskolában és az óvodákban. A templom pedig nem csak a szakrális, de a kulturális alkalmaknak is helyet ad.
Az egyházközség vezérigéje, melyet a Szentlélek égetett a Martfűi Reformátusok hústáblájára: „Tollaival betakar téged, szárnyai alatt oltalmat találsz, pajzs és páncél a hűsége.” (Zsoltárok 91, 4). Az az ige pedig, ami fogadja a templomba érkezőket és olvasható is a bejárat fölött: „És az én házam imádság háza legyen.” (Lukács evangéliuma 19, 46)
Cím: Martfű, Szent István tér
Elérhetőség: Tóth László lelkipásztor: 06306353693, martfu@reformatus.hu
SZENT TAMÁS-TEMPLOM
Tamási József atya fáradhatatlan szervezőmunkájának köszönhetően 1991-ben megkezdődhetett a Marosi Gábor építész tervezte új templom építése, melynek alapkövét Marosi Izidor váci megyéspüspök helyezte el. Az első martfűi szentmiséket 1993-ban tartották még szabad ég alatt, az építés alatt álló tetőtlen falak között.
A templom patrónusa, a tizenkét tanítvány közül Krisztus feltámadásában hitetlen apostol, az Indiában vértanúságot szenvedett Szent Tamás lett, méltó védőszentjeként és példaképeként e fiatal egyházközösségnek, ennek a több, mint 50 évig templom nélküli településnek.
A Krisztus 5 szent sebére utaló "Jeruzsálemi kereszt" alaprajzú templombelső számtalan érdekességet takar.
A templomban mindenhol fellelhetőek az indiai stílusjegyek: a szamárhátívű ajtók, ablakok, a kétoldali ”betonfüggönyök”, a szószék, a szentély és az oltár vonalvezetése, a gyergyói mesteremberek ácsolta homorú ívű kupola, a Takács Ferenc festőművész búzavirág folyondár motívumaival díszített koszorú.
A templomot Mohay Attila üvegfestő művész ólomüveg ablakai és Meszlényi János szobrászművész Magyarországon elsőként templomban alkalmazott, rézlemezből hajtogatott szobrai díszítik: a szentélyben a keresztre feszített Jézus, az oldalhajókban Szent Tamás és Keresztelő Szent János, végül a bejárat két oldalán, egymással szembe forduló Szent Család, a jobb karjában Jézust ölelő Mária és József.
Végül a "hangszerek királynője”, a templom Keszthelyi Ferenc váci megyéspüspök által főpapi szentmise keretében felszentelt orgonája. A 23 regiszteres, 2 manuálos, pedálos hangversenyorgona – melynek diszpozíciója lehetővé teszi a legkülönbözőbb stílusú orgonaművek előadását – megálmodói és megalkotói Marosi Gábor építész, Kárpáti József orgonaművész, tervező-szakértő, Vági Gyula, Farkas János orgonaépítő mesterek voltak. A templom kiváló akusztikája alkalmassá teszi az impozáns megjelenésű, szemet gyönyörködtető orgonát hangversenyek megtartására is.
Cím: Martfű, Szent István tér
SZENT ISTVÁN TÉR és VÁROSHÁZA
Martfű fiatal, 1989 után kiépített főtere a Hild-díjas Szent István tér. A kukoricaföldek helyén kialakított városközpontban kapott helyet két templomunk, közöttük áll Gyurcsek Ferenc Munkácsy-díjas szobrászművész alkotása, Szent István király bronzszobra. Velük szemben található a Városháza épülete, melyet 1996-ban adtak át
A teret számtalan szobor díszíti: Martsa István Tisza-szobra mellett az 1848-as emlékmű, az Időkapu és a város címerállatát jelképező Griff-szobor Gyurcsek Ferenc alkotása.
KASTÉLY
Martfű egyik legrégebbi épülete a ma magántulajdonban lévő historizáló stílusú épület ősparkkal, melyet a martfűiek csak „Kastély”-nak hívnak. A romantikus elemeket is őrző Keszlerffy-kúria építésének ideje ismeretlen, 1880 körülre tehető. A 20. század elején a Szobotka család tulajdona lett az épület, melynek tagjai közül Szobotka Dezső fejlett gazdaságot vezetett: tehenészetet és tejfeldolgozó üzemet tartott fent, lótenyésztéssel foglalkozott. A második világháború előtt a cipőgyárat építő Cikta Rt tulajdonába került, majd 1950-ben államosították. Később szállóként is üzemelt. Előtte szökőkút állt, ennek helyén ma a Kövér-kereszt, mely Martfű-puszta másik nagy földbirtokos családját idézi meg.
KÖVÉR-MAJOR, MAGTÁR
Ma már csak egy magtár őrzi a Kövér család egykori majorjának emlékét Martfűn. A család, melynek Tiszaföldvár mellett Martfűn és Mezőhéken is voltak földbirtokai, fejlett gazdálkodást folytatott. A fennmaradt fényképen amerikai szélkereket láthatunk a gazdasági épületek felett. A Gyergyószentmiklósról származó család tagjai közül kiemelkedik Kövér Miklós, aki téglagyáros földbirtokosként a belügyminiszter lányát vette feleségül. Ám a szívére hallgatva színésznek állt Aradon, felvette a Mariházy nevet - egyik martfűi tanyájuk után, majd a szolnoki és kecskeméti, később a kaposvári színházak igazgatójaként futott be szép karriert. Második felesége a híres Turcsányi Olga színésznő volt.
A terület ma a déli iparterület része.
HOTEL
A háromcsillagos Martfű Thermal Spa hármas funkcióval várja a pihenni vágyókat. A szálloda vendégei élvezhetik a fürdő szolgáltatásait, melynek termál vize nemrég gyógyvíz minősítést kapott, uszodája 33 méteres. Az étterem a szállóvendégek ellátásán túl várja a martfűi lakosokat illetve rendezvényeknek is helyet ad.
Cím: Martfű, Ifjúság tér 2.
Elérhetőség: https://martfuspa.hu/
KEMPING
Hangulatos apartmanok, kemping és horgásztó áll a látogatók rendelkezésére a Thermal Spahoz tartozó Kemping területén. Az egykori Szabadidő Gödör a brigádok kedvelt gyülekezőhelye volt, a lejáró szánkózó gyerekekkel telt meg az első hóesésre.
A tó mellett épített Vízi színpad ad helyet az augusztus 20-i ünnepkör keretein belül évente megrendezett ÖrökZöld Tisza Fesztiválnak.
Elérhetőség: https://martfuspa.hu/
TISZA PART – PART KÁVÉZÓ
Martfű a szabályozás utáni Tisza legnagyobb kanyarulatánál fekszik, a mart parton (innen származik a neve is). A magas part számos kultúrának helyet adott az őskortól kezdve, de a mai város csak 1950-ben lett önálló település.
A Tisza és hullámtere a Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet része, gazdag élővilággal, nyáron a kérészek csodálatos rajzásával.
A Part Kávézóban, mely különleges hangulatú kerttel, rendezvényekkel, apartmannal várja a látogatóit, italunkkal lesétálhatunk a folyó partjára, hogy élvezzük a táj nyújtotta szépséget, a pihentető természet közelségét.
Elérhetőség: https://www.facebook.com/partkavezo
CONTACT:
Local and Industrial Collection
Address: 5435 Martfű, Mártírok út 1
Phone.: (56) 450 146
E-mail: martfugyujtemeny@gmail.com
facebook: Martfű Városi Művelődési Központ
OPENING HOURS:
Monday to Friday: 8.00-17.00
Advance registration is required on weekends.
For groups, it is also possible to visit our exhibition at other times.
Copyright 2024 Martfűi Hely- és Ipartörténeti Gyűjtemény – Edited by: HG WEB Kft.