Emese szakmáját tekintve közgazdász, de mindig vonzotta a művészet, s egyszer a bútorfestés irányába terelte az élet. A kiállításon templomkazettákat, kisebb-nagyobb ajándék- és használati tárgyakat, valamint festett bútorokat láthatunk hagyományos népi és modern stílusban.

A megnyitón elhangzott, hogy Emese kalotaszegi gyökerekkel rendelkezik, de kisgyermekkorában Magyarországra került, és talán ez a szülőföldtől való korai elszakadás erősítette fel benne a gyökerek fontosságát, a néphagyományaink szeretetének érzését. 2018 óta folyamatosan tanulja a népi bútorfestést, Ament Éva bútorfestő népi iparművész, szakoktató irányítása alatt. Munkájáról így vall: „Termékeim kézimunkával, magas hozzáadott értékkel készülnek a minőség jegyében. Tartós, egyedi, megismételhetetlen tárgyak megalkotása a célom. A kedvenc témáim a festett templomkazetták, ezen belül (természetesen) a kalotaszegi tájegység a szívemhez legközelebb álló.”

– Amikor mi Emesével megismertük egymást és elkezdtünk beszélgetni arról, hogy mivel foglalkozik, akkor kiderült, hogy Emese nem az a típusú kézműves – amit és nagyon tisztelek és szeretek –, aki három hónap után magát mesternek hívatta, hanem minden alkalommal azt mondta el, mit nem tud még. Azt szokták mondani, hogy az öt év egy kézművesnél csak a kezdet. Itt láthatjuk, hogy ez a kezdet nagyon bíztató – mondta Pusztai Zsolt muzeológus, a Túri Fazekas Múzeum igazgatója köszöntőbeszédében.

A megnyitón a Tisza Táncegyüttes tagjai műsorukban felvidéki és kalotaszegi népi táncokat adtak elő, valamint a programot Székácsné Tálas Gabriella a Művelődési Központ intézményvezetője kalotaszegi dallamokkal színesítette.

A tárlat február 19-ig tekinthető meg az intézmény kiállítótereiben.

Forrás: martfu.hu-2024-01-26-Polák Boglárka

Tovább a képgalériához