Martfűt a földrajzkönyvekben sokáig a szocialista iparvárosok közé sorolták, pedig cipőipari története a második világháború előtt kezdődött. A város legrégebbi lakótelepe és gyárépülete hazánkban egyedülálló, ám határainkon túl 32 várossal is rokonítható. A cseh Bata cég az 1920-as évektől komoly gyár- és gyárvároshálózat építésébe kezdett Európában és a világ számos országában, melynek alapjául az anyacég cseh központja, Zlin szolgált. Sorra új városok nőttek ki a földből, ahol a város elrendezésének alapelvei, a gyárak és a lakóházak tervei, a kor legismertebb építészeinek együttműködésével (pl. Le Corbusier) készültek – funkcionalista és bauhaus stílusjegyekkel. A legfontosabb célok: gazdaságos építés és működtetés, élhető, modern lakások, a különböző rendeltetésű épületek funkció szerinti logikus elrendezése. Ez jól nyomon követhető Martfű városrendezési tervkönyvén az 1940-es évek elejéről és azon a néhány épületen, mely elkészülhetett a 1944 előtt.
940-es évekbeli örökségünknek köszönhetően Martfű egyre gazdagabb kapcsolatot épít ki más közép-kelet-európai Bata városokkal, melyek segítenek megérteni különleges történelmünket és utakat mutatnak számunkra örökségünk megőrzésére is.
Október 17-én 17 órakor a Múzeumok Őszi Fesztiválja programsorozatban külön előadást szentelünk a Bata cég tevékenységének a szlovákiai Partizanskéban tett látogatásunk kapcsán Rágyanszky Istvánnal és Székácsné Tálas Gabriellával. Meghallgathatják Gere Péter történész kapcsolódó előadását Csalók, szélhámosok Bat’a cipőben. A Bat’a cég megtelepedési kísérletei Magyarországon címmel.
Eiler Zita
muzeológus
