ÚTJELZŐ ÉLETMŰVEK

A Vizsolyi Bibliát ismertető vándorkiállítás nyitotta meg kapuit 2016. szeptember 2-án Martfűn, a tárlat anyaga között a tiszaszentimrei egyházi bélyeges téglagyűjtemény egyes darabjait is bemutatva.
,A Protestantizmus öt évszázada az Alföldön” című tárlatot Millisits Máté művelődéstörténész, művészettörténész rendezte, a Martfűi Hely- és Ipartörténeti Gyűjtemény szervezésében.

A tárlatot Fodor Gusztáv, a Tiszaderzsi Református Egyházközség Podmaniczky-díjas lelkipásztora, a tiszaszentimrei egyházi bélyeges téglagyűjtemény alapítója nyitotta meg. „Ez az 500 éves reformációs ünnepségünk arról szól, hogy azokat az értékeket próbáljuk megragadni, amelyek nemzetünk gerincét, tartását, újraépítkezéséhez való erejét adták. Erről szól most ez a kiállítás” – hangsúlyozta Fodor Gusztáv. Előadásában a Tiszaszentimrei Református Templomban talált téglákról, a gyűjtemény érdekes darabjairól és a reformáció tiszaszentimrei sajátosságairól is beszélt.

Számos értékes ismeretet nyújt a művelődési intézmény galériáján megtekinthető „A Vizsolyi Biblia 425 éve” című tárlat, mely a Samodai József Zuglói Helytörténeti Műhely vándorkiállításaként jutott el Martfűre. „Végre a század végére, 1590-ben elkészült a Teljes Magyar Biblia, Károli Gáspár Gönci Prédikátor nagy munkája. Ez a XVI. század legnagyobb hatású, legmaradandóbb alkotása” – olvasható Szerb Antal tollából a tárlat anyagai között.

Vizsoly a mai napig híres arról, hogy itt látott napvilágot nyomtatott formában az első teljes magyar nyelvű Biblia. A fordítást irányító gönci lelkipásztorról, Károlyi Gáspárról Károlyi-bibliának is nevezik. Ez a könyv a legrégibb fennmaradt – és ma is használt –, teljes szövegű, magyar nyelvre lefordított Szentírás.

„Az a tény, hogy egy nép életében s éppen a magyar nép életében, a Biblia lefordítása révén élő könyv, a nép könyvévé lett, éppen olyan jelképes bekapcsolódást jelent az egyetemes nyugat-európai műveltségbe, mint amilyet Szent István a magyar nép megkeresztelésével hajtott végre. Méltán lehet nevezni a Biblia elterjedését a Szent Lélek keresztségének. Ennek a Léleknek volt alázatos, törékeny, s nekünk mégis drága edénye a Károli Gáspár bibliafordítása” – olvasható a kiállításon az idézet Ravasz László, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke, a Vizsolyi Biblia megjelenésének 350. évfordulóján tartott ünnepi beszédéből.

Az elmúlt évszázadok történelmi viharaiban az 1590-ben nyomtatott 700-800 kötet nagy része megsemmisült. Mai ismereteink szerint 52 példányt őriznek Európa könyvtáraiban. A sértetlen és a többé-kevésbé hiányos példányok kulturális örökségünk féltett kincsei.

,,Az előttünk álló évek lehetőséget biztosítanak számunkra, hogy a reformáció történetét és teológiai értékeit mind jobban megismerjük. A reformátorok életét nem azért fontos ismeretünk tárgyává tennünk, hogy belőlük a katolikus értelmezés szerinti „szentet faragjunk” hanem, hogy életművük legyen útjelző a krisztusi igazságok megismerésében” – olvasható Millisits Máté, a tárlat rendezője gondolatai között.

A protestantizmus öt évszázada az Alföldön című kiállítás szeptember 30-ig várja látogatóit a Martfű Városi Művelődési Központ emeleti galériáján.

/forrás: Magyar Mária, forrás: martfu.hu – 2016. 09. 15./

Megosztás:

Share on Facebook
Share on Twitter
Share on Linkdin
Share on Pinterest

Cikkajánló: